Érdekes utam volt. Mire kiértünk a reptérre, kezdett eldurvulni a köd. Aztán amikor megérkeztünk a kifutópályára, már körülvett minket a tej, úgyhogy még a nehezen megszerzett ablak melletti ülésemből se láttam szinte semmit. Két-három percnyi emelkedés után viszont kértünk a felhők fölé: alulról mintha havas alföld felett szállnánk, de még ennél is érdekesebb volt, hogy odafönt még tartott a napnyugta. A horizont fokozatosan ment át sárgából vörösbe, aztán kékbe, mint egy szép tiszta nyári napon. Aztán még elég sokáig lehetett látni, hogy merre van nyugat, majd amikor a nap már eltűnt, csak azt, hogy előttünk még világos van, hátrafele pedig fokozatosan egyre inkább éjszaka, és közben fölöttünk már megjelentek a csillagok. Szóval szép volt.

Aztán a leszállás már kicsit kalandosabbra sikerült. Persze Londonban is ugyanolyan sűrű köd volt, mint Budapesten, tehát csak tippelni tudok, hogy mi történt. Ugyanis miután már egy jó ideje ereszkedtünk, és már a városi fényeket is lehetett látni, sőt, a szárny fékező elemei is eléggé ki voltak eresztve (és mellesleg a tervezett leszállási időben voltunk), hirtelen gyorsítottunk és emelkedni kezdtünk. Utána legközelebb kb. 15 perc múlva értünk vissza ugyanolyan magasra és lassítottunk le annyira. Szóval az a tippem, hogy elsőre valamiért nem sikerült leszállnunk. Másodikra viszont szerencsére igen.

Az út többi része viszonylag eseménytelen volt, a vonat jött rendben, a Victorián beültem egy kávéra, amíg a buszomra vártam, a busz is időben indult, amikor kiértünk Londonból, havazni kezdett, aztán volt, amikor elég erősen esett, mi pedig a friss hótól még meg nem tisztított utakon döngettünk. (Mielőtt valaki beszólna a "döngettünk" kifejezésre, az egy idézet.) 

Számomra a mai tanlulság levonásához már csak egy kérdés maradt megválaszolatlanul. Méghozzá az, hogy a Victoria buszpályaudvaron vajon ki, mit és miért mondott be szlovákul (jó, lehet, hogy csehül), amiben többször is szerepelt a zákaz (ha jól tudom: tilos) szó?