Korábban nem tűnt fel, ami mostanra már nyilvánvalóvá vált számomra: az angolok kedvenc forgalomszabályozási eszköze a körforgalom. (Itt most számítok szakértő olvasóimra, akik reményeim szerint majd pontosítják a terminológiát, hiszen biztos nem ez a szakszerű elnevezése sem a funkciónak, sem magának a dolognak. Mint a fekvőrendőr meg a forgalomlassító borda...)

Szóval ennyi körforgalmat még életemben nem láttam, mint ezalatt a kicsit több mint egy hét alatt, amióta itt vagyok. A busz, ami bevisz az egyetemre, például az 5 perces út alatt legalább 6 körforgalmon megy át. És amikor múlt pénteken átmentem Stratfordba, tippelni se mernék, hogy hány volt út közben. Az is érdekes, hogy általában annyi sáv meg be egy ilyen körforgalomba, ahány kijárata van, vagyis mindenki eleve a megfelelő sávba megy be és abból jön ki.

Ezek biztos nagyon recionálisak, az angolok mindent annyira racionálisan csinálnak. Gondolom kevésbé állítja meg a forgalmat, mint egy lámpás kereszteződés. De persze lehet, hogy ez nagyon naiv elképzelés, és valójában csak az egyik érthetetlen angol hagyománnyal állunk szemben. Mint a mosdónál, ugyebár...