Egy akkora pók terpeszkedik odalent a mosogatóban, amekkorát még nem láttam.
Ha most egy pókoshorror filmben lennénk, kb. valamil ilyesmi lenne a közelgő invázió első jele. Nem természetellenesen nagy, de azért ahhoz épp elég, hogy a kislányok visítva rohanjanak ki a családi ház konyhájából a hátsókertbe, ahol apu épp füvet nyír. Aztán jönne apu, a racionális — a későbbi első áldozat — és egy csapással végezne vele. Utána pedig kiselőadást tartana a még mindig kissé megszeppent lányainak arról, hogy nem kell félni a pókoktól, ők is a természet részei, de ha mégis félnek tőle, akkor csapják csak agyon, és máris minden renben van. Innen tudnánk, hogy semmi sincs rendben. Persze hamar kiderülne, hogy ez a pók csak a legegyszerűbb közkatona volt. Az anyapókkirálynő viszont egyetlen halált sem hagy megtorlatlanul.
Próbáltam a békés megoldást: késsel megkocogtattam a mosogató szélét, hátha elmegy, ő viszont azonnal támadóalakzatba fejlődött, úgyhogy inkább hagytam, és bezárkóztam a szobámba. Ha nem lenne több bejegyzés, akkor vigyázzatok a pókokkal.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Poros Julcsi 2010.04.11. 10:58:58
Nálam a csótányok jelentek meg néhány napja a jóidővel együtt, és mivel nem volt időm azóta csótányirtásról gondoskodni, kénytelen voltam hozzászokni a gondolathoz, hogy most egy ideig vannak ezek a lakótársaim. Ez az igyekezetem az álmaimban úgy jelenik meg, hogy minden éjjel szerepelnek csótányok az álmomban, egyre nagyobbak, legutóbb már macskaméretűek voltak, viszont egyre kevésbé félek tőlük -- álmomban.
vincemate 2010.04.11. 11:54:06
Egyébként persze, hogy kinyírhattam volna, csak nem akartam. Mert mi van, ha tényleg jönnek a többiek, és bosszút állnak?
Poros Julcsi 2010.04.12. 20:52:58
Amúgy én azt tanultam, hogy a pókokat azért nem szabad megölni, mert megeszik a szúnyogokat meg a legyeket.
Aztán: elgondolkoztatott az anyapókkirálynő kifejezésed, aminek analógiájára megalkottam azt a szót, hogy anyaméhkirálynő. Ez is nagyon költői, ugye?
És hogy legyen egy kis szokásos magyartanáros kötözködés is: szerintem az úgy nem jó, hogy pókoshorror film, hanem szerintem úgy kell írni, hogy pókos horrorfilm.
Na szia! :)
R_John · http://sardobalo.blog.hu 2010.05.01. 17:30:11
@Poros Julcsi: www.fo.hu/hu/konyv/szepirodalom/memoar_eletrajz_interju/mehkiralyno_kelemen_anna_tortenete